A gazdag kereskedőváros, Brugge kiemelkedő festője volt a német születésű Memling. 1878-ban, Rómában került Simor gyűjteményébe ez a levelezőlapnál is kisebb méretű kép. Tudjuk, hogy Itáliában nagyra értékelték Memling művészetét. A kép minden bizonnyal az egyéni áhítat célját szolgáló személyes tárgy volt, esetleg útioltár vagy portré-diptychon része. A festett architektonikus kőkeret elé helyezett emberi alak illúziót keltő, bravúros megoldása Jan van Eyck művészetéből származik. Mai néző számára szokatlan és megdöbbentő a megkínzott és keresztrefeszített halott Krisztus ábrázolása – élő emberként. Krisztus a kép nézőjének mutatja sebeit, részvétre, együttérzésre, azaz compassióra szólítva fel őt. A későközépkorban jól ismert ábrázolás és ikonográfiai típus volt a Vir Dolorum, a Fájdalmak Férfijaként (Iz. 53, 3) ábrázolt Jézus. Az ábrázolás a bizánci művészetből terjedt el Európában és a barokk művészetig élt tovább.