AZ ÜRES SIR - RABBONI! Kora reggel odament a sziklasírhoz Mária Magdolna, de a követ elhengerítve találta s a sírt üresen. Elfutott Péterért és Jánosért, azok behajoltak a sírba s a halotti lepleket szétszórva találták, Jézus teste nem volt ott. Elmentek hát, hogy megmondják a többieknek, de Mária Magdolna ott maradt, siratva Jézust. És két angyalt látott ott ülni, ahol Jézus teste feküdt volt. És az egyik azt kérdezte tőle: - Asszony, miért sírsz? - Mert elvitték az én Uramat és nem tudom, hová tették - mondta Magdolna. És egy férfi közeledett mögötte és az is azt kérdezte: - Asszony, miért sírsz? Keresel valakit? Mária Magdolna azt gondolta, hogy a sírkert kertésze az és így szólt hozzá: - Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nekem, hol van és én elhozom tőled. Ekkor Jézus - mert ő volt az - a szokott hangján így szólt: - Mária! Mária Magdolna most megfordult, meglátta Jézust és az örömtől megdicsőülten kiáltotta: - Rabboni! (Mester) - és a lábához akart borulni, de Jézus így szólt: - Ne illess engem, mert még nem mentem fel az én Atyámhoz, de eredj és add hírül a többieknek! Futott Mária Magdolna és hírül vitte a tanítványoknak: - Örvendezzetek, mert feltámadott az Úr! (Szántó Piroska: Biblia képek gyermekeknek. Budapest, Szent István Társulat, 1987, 128.)